Kell a plusz! – Megkérdeztük, mitől érzi magát jól a munkavállaló

Kell a plusz! - Megkérdeztük, mitől érzi magát jól a munkavállaló

Az év vége közeledtével a munkáltatóknak érdemes felülvizsgálni a saját cafeteria-rendszerüket: az adójogszabályok módosításaihoz, a folyton változó világ(gazdaság)hoz, az abban futó trendekhez és a mindezek miatt formálódó munkavállalói igényekhez is tudni kell alkalmazkodni. 

Az utóbbihoz adunk most egy mankót cégeknek, nagyvállalatok HR-eseinek az Opinio Institute Kft. friss – szeptemberben lefolytatott – piackutatási eredményeinek bemutatásával, mert tudjuk, hogy napjainkban a munkáltatók prioritása a kiváló munkaerő bevonzása és megtartása – minél alacsonyabb bérterhek mellett.

A munkavállalók – a munkáltató által biztosított juttatásokat illető – elvárásait az az Opinio Institute Kft. térképezte fel, amely az 5 évvel ezelőtti alapítása óta (majdnem) minden nap küld ki kérdéseket a folyamatosan bővülő válaszadói paneljének különböző ügyféligények, vagy saját belső kutatási igényeink kielégítése céljából, melynek eredményeként széleskörű tapasztalatra tett szert számos gazdasági szektor és társadalmi kérdés mélyebb megértésében, feltérképezésében. A nevezett kutatás eszköze pedig az Opinio elnevezésű digitális piackutató mobil és webapplikáció volt. 

Nem is szaporítjuk a szót tovább, következzenek a számok!

A kutatás során olyan általános jellegű kérdésekre is kerestük a választ a cafeteria témakörében, mint például

• A juttatások tekintetében melyek azok a támogatások, szolgáltatások a fizetést leszámítva az alábbiak közül, amelyeket elvársz a munkáltatódtól, amitől jól érzed magad egy munkahelyen?

Egyértelműen a bónusz és a 13. havi fizetés emelkedett ki a felsorolásból mind az elvárásokat (55%), mind a várható kihasználtságot tekintve (64%), míg a második helyre a munkaeszközök kerültek be 48%, illetve 38%-as említésarányokkal az elvárásokra és a várható kihasználtságra vonatkozóan. 

A legkevésbé népszerű elvárt juttatás ezzel szemben a céges üdülő (13%), illetve a ​mentális segítségnyújtás (pszichológus, coach, 15%) volt. 

• Hogyan fejeznéd be a mondatot? Annak örülök igazán, ha

… a vállalatom minden juttatást szabadon elkölthető pénz formájában fizet ki nekem és én dönthetek a költéseimről.

… a vállalatom a juttatások jelentős részét szabadon elkölthető pénz formájában (havi fizetés) fizeti ki nekem, de biztosít egyéb fix juttatást, támogatást is.

… a vállalatom a havi juttatások egy részét szabadon elkölthető pénz formájában (havi fizetés) fizeti ki nekem, de biztosít egyéb juttatási, támogatási opciókat is, amiből személyre szabottan választhatok

A magyar munkavállalók véleménye nagyjából egyenlő arányban oszlott meg a szabadon elkölthető pénz (fizetés) és a cafeteria elemek egyensúlyának tekintetében. A munkáltatói juttatások felé leginkább a 16-19 éves korcsoport, a diplomások, és a fővárosiak nyitottak, az ő körükben csak 15%, 23%, illetve 25% szeretné, ha az összes juttatást szabadon elkölthető formában (havi fizetés) kapnák meg a munkáltatójuktól (vs minden résztvevő 33%).  Ezen csoportok szívesebben veszik, ha a munkáltató fix béren kívüli juttatásokkal látja el őket (64%, 41%, 44%), míg az idősebb korosztály esetében (40-59 év) magasabb azok aránya (38-43%), akik örömmel veszik, ha rugalmas és személyre szabható a cafeteria. 

A munkavállalók 44%-nak áll rendelkezésre extra juttatás a jelenlegi munkahelyén, de csak 20% állítja, hogy ezzel teljes mértékben elégedett és ki is tudja használni azokat. (Ez az eredmény is jól mutatja a munkavállalók véleményének folyamatos monitorizálására vonatkozó szükségletet. Egy-egy juttatási lista / csomag sikeressége sokszor nem is a ráfordított összeg nagyságán múlik, mint inkább azon a tényen, hogy annak összeállítása során a valódi igényeket figyelembe vették vagy nem.)

Különösen a női munkavállalókra jellemző (55%), hogy nem áll rendelkezésre fix extra juttatás a jelenlegi munkahelyükön, de örülnének neki, mert ki tudnák használni. Ezzel szemben a férfi munkavállalóknak csak 39%-a nyilatkozott így. 

A döntő többség (84%) szerint valamennyi hatása lenne a döntésükre új álláskeresés során, ha rendelkezésre állnának ilyen jellegű juttatások, ezen belül pedig a munkavállalók kb. harmadának (34%) döntését alapvetően befolyásolnák. 

Különösen az idősebb (50-59 éves) munkavállalók (42%), az érettségivel nem rendelkezők (45%) és a kistelepülésen élők (42%) döntését határoznák meg nagy mértékben ezek az extra juttatások, szolgáltatások.

A kutatás második felének fókuszába a wellbeing, azaz a munkahelyi jóllét és az azzal kapcsolatos egészségügyi szolgáltatások, juttatások kerültek. 

Manapság már minden munkáltató tudja azt, hogy dolgozóinak jólléte a saját érdeke is: ha a munkavállaló mind fizikailag, mind mentálisan jól van, egészséges és a munkahelyén – számára – jó körülmények között végzi a teendőit, akkor hatékonyan fog dolgozni, nő a teljesítőképessége és végső soron a közép- és hosszú távú maradása is biztosított. 

Wellbeing juttatások közül kiemelendő: 

• • a pandémia óta a különböző védőoltások és a járványok kapcsán felmerülő szűrővizsgálatok és
• a (céges) egészségbiztosítás, amely a jelenleg túlterhelt állami egészségügy helyett lehetővé teszi azt, hogy mihamarabb orvoshoz tudjanak fordulni a beteg munkavállalók (és így meggyógyulva mihamarabb újra munkába is tudjanak állni) és a költségeik (egy része) is fedezve legyen.

A munkáltatók idén is joggal tehetik fel azt a kérdést, hogy a gazdasági bizonytalanságra tekintettel mekkora hangsúlyt fektessenek a cafeteria-rendszerük kialakítása, korrekciója során a wellbeing juttatásokra a munkabér és a pénzbeli juttatások mellett. 

Nézzük az erre vonatkozóan feltett kérdéseket és válaszokat!

Az összes munkavállalónak csak 7%-a fogadna el biztosan alacsonyabb fizetést széleskörű egészügyi szolgáltatásokért cserébe, de egy további 33% valószínűsítene egy erre vonatkozó döntést.

A legnagyobb nyitottság a diplomások körében mutatkozik e téren, körükben egy szűk többség (51%) biztosan, vagy valószínűleg elfogadna egy ilyen típusú ajánlatot.

A szűk többség (53%), valamennyire, vagy nagyon fontosnak tartja, hogy a munkáltatójuk segítsen kezelni a mentális jólétüket stresszhelyzetben, munkahelyi problémák során.

Árnyalja a képet azonban, hogy a különböző egészségügyi szolgáltatások rangsorában csak 17% helyezte a lelki-pszihés támogatást az első két hely valamelyikére az egészségbiztosítás 47%-ával, az ingyenszűrés 44%-ával és az egészségpénztár 42%-ával szemben. Ezt a különbséget kétféleképpen is tudjuk értelmezni: 1) ha önmagában kérdezzük azt, hogy mennyire fontos a munkáltató támogatása a mentális jól-létben, akkor bár ez az aspektus is sokak számára nagyon fontos, mégsem a pszichológus/coach a leginkább elvárt egészségügyi juttatás, van ennél fontosabb is a munkavállalóknak. 2) a mentális jól-lét támogatása tágabban értelmezhető fogalom, mint az, hogy legyen céges pszichológus/coach. Ide tartozhat a rugalmas munkaidő, támogató vezetőség/kollegiális viszonyok, vagy akár maga a munkaszervezés menete, feladatok jellege is. 

A fiatalabb korosztályok, különösen a 16-19 évesek jelentenek kivételt e tekintetben, az ő körükben 45% helyezte a lelki-pszichés támogatást az első két hely valamelyikére. Ez  összecsenghet azzal az általános vélekedéssel, hogy a fiatalabb generációk (különösen a Z generáció) tagjait jobban érinti a depresszió és a szorongás, ezért több támogatásra számítanának. De arról is lehet szó, hogy a legfiatalabbak jóval tudatosabbak ebben a kérdéskörben (fontos számukra a mentális jól-létük), mint az idősebb korosztály, vagy hogy életkorukból fakadóan (tinédzserkori turbulens érzelmi élet) egy olyan életszakaszban vannak, ahol a mentális jól-létben való támogatás kiemelt fontosságú számukra. 

Ez egy fontos üzenet lehet a munkáltatóknak is: vannak tehát generációs különbségek, és a különböző életkorú/életszakaszban lévő munkavállalók igényeit rugalmasan megválaszolni tudó vállalatok várhatóan vonzóbbak lesznek a piacon, mint azok, akik nem veszik számításban az egyéni élethelyzeteket a juttatási csomag tekintetében. 

• Ha lenne lehetőséged igénybevenni az összes felsorolt egészségügyi szolgáltatást a munkahelyeden, melyik lenne az, amit leginkább használnál? Tedd sorrendbe az alábbiakat fontosság szerint! Kezdd a számodra legfontosabb/hasznosabb szolgáltatással és az utolsó helyre kerüljön a legkevésbé fontos! (egészségbiztosítás, egészségpénztár, ingyenes szűrés, kedvezményes orvosi vizsgálat, lelki-pszichés támogatás, kényelmi szolgáltatások (telemedicina, szerződött elérhető orvosi központ))

Ahogyan azt már említettük az egészségügyi szolgáltatások rangsorában az első két hely valamelyikére az egészségbiztosítás 47%, az ingyen szűrés 44% és az egészségpénztár 42% került (kivétel a 16-19 évesek korosztálya, lásd fentebb).

A magyar válaszadók többségénél pedig az utolsó két hely a lelki-pszichés támogatás és a kényelmi szolgáltatások köre között került kiosztásra azzal, hogy a 16-19 éves korosztálynál – a fittségükre, fizikai állapotukra tekintettel, érthető módon – a kedvezményes orvosi vizsgálat váltotta a lelki-pszichés támogatást a nem annyira előkelő utolsó helyek tekintetében.