Sorozatunkban a hazai informatikai színtér ismert, szakmailag nagyra becsült tagjaival beszélgetünk az IT hazai és nemzetközi helyzetéről, trendjeiről.
Kelemen Bálint bankok, valamint az egyik nagy telekommunikációs vállalat informatikai vezetőjeként vált ismertté a szakmában.
Csak 10 évünk van, hogy az AI miatt vállalati sztenderdeket építsünk fel
5 perc elolvasni
2023.11.17.
Beszélgetés Kelemen Bálinttal, a Raiffeisen Bank CIO-jával
Villámkérdés – villámválasz
A beszélgetés során minden interjúalanyunknak ugyanazokat a pattogósan rövid, személyes kérdéseket tesszük fel.
Chat vagy telefon?
Chat, mert az gyorsabb.
Mi a három legfontosabb dolog, ami nélkül nem tudsz élni?
Az első a telefonom, mivel a munkám 90 százalékát telefonon próbálom intézni. A második a headset, a harmadik a kávé.
Ablak vagy folyosó melletti ülés?
A folyosó kellő szabadságot ad, mert járkálós típus vagyok.
New York vagy Bali?
Bali. Nagyon szeretem Ázsiát, azon belül inkább Szingapúrt, ahol éltem is. Nagyon szervezett az egész ország, mégis ázsiai. Például 50 méteren belül ugyanolyan finom ételt tudsz venni 5 dollárért és 500 dollárért is.
Mi a legizgalmasabb dolog, amit életedben valaha csináltál?
Bungee jumping, de ez még azelőtt volt gyakori, mielőtt a gyerekeim megszülettek. Szoktam hegyet mászni, ezen belül a kedvencem a “via ferrata” (túra olyan nehezített hegyi úton, amelyen előzetesen felszerelt létrák, lépcsők, hidak és fémkábelek segítik az előrehaladást. – a szerk.).
Hogyan határozod meg magad három szóban?
Egyenes és transzparens, ugyanakkor kemény.
Miből meríted most a legnagyobb inspirációt?
Általában külföldi portálok, újságok cikkeiből.
Könyv vagy podcast?
Könyv. A podcasttal az a gondom, hogy ha nincs időm kivárni a végét, akkor sem tudok beletekerni.
Mi a bűnös szenvedélyed?
Nem jellemző rám a bűnös szenvedély, de a COVID alatt beleszerettem a 12 órás füstöléssel járó barbeque műfajába. Akár home office alatt is végezhető. Reggel 7-kor felteszem a húst, amely 12 órán át füstölődik, csak néha kell ránézni. Este 7-re pedig kész a jó vacsora belőle.
Hogyan indítod a napodat?
Kávéval.
Ha egy napra cserélnél valakivel életet, ki lenne az?
Valószínűleg nem cserélnék életet senkivel. Tapasztalatszerzés céljából esetleg olyan valakivel, aki teljesen más kultúrában, teljesen más szociális körülmények között él.
A telefonodon és a tárcádon kívül mi a legfontosabb hétköznapi tárgyad?
Mostanában a napszemüvegem, de megmondom őszintén, nem szeretek tárgyakat magamnál tartani.
Kedvenc ételed?
Nincs kedvencem, de az ázsiai fúziós ételeket nagyon szeretem. Például zseniális a vietnámi gulyás. Amikor Szingapúrban éltem, szerettem a jellegzetes darált húsos batyukat is.
Mi az az egy tehetség, amelyre mindig vágytál?
A zene. Sosem zenéltem, de mindig irigykedtem arra, aki tábortűznél tudott gitározni. Ma már azonban nem kezdenék bele.
Szereted a meglepetéseket?
Nem igazán. Nagyon ritkán tudják kitalálni, mi az, aminek igazán örülök.
Mi akartál lenni tizenkét éves korodban?
Az biztos, hogy nem informatikus. Viszonylag gyorsan kinőttem a tűzoltó-rendőr korszakból, ezért, ha jól emlékszem, feltaláló akartam lenni.
Szakmai interjú
A világunk alakulását meghatározó megatrendek közül melyik foglalkoztat a legjobban?
Az egyik a mesterséges intelligencia: ebből diplomáztam és ez a szakirányom is. Aki ezt a nagy hatású témát ma jól meg tudja lovagolni, az hatalmas eredményeket érhet el.
Másfelől érdekelnek a különböző szervezeti kultúrák, szervezetfejlesztési témák. Frederic Laloux-nak van egy könyve, a címe magyarul: A jövő szervezetei. Van benne egy kifejezés, az “Organization Teal” (magyarul: türkiz szervezet). E szerint a szervezeti fejlődésnek vannak szintjei, és az a fő dilemma, hogy melyik a következő szint, ahová még el tud jutni az emberiség szervezett kultúrákban.
A szerző minden szervezetnek egy színt adott: a legegyszerűbb az a piros, a teljesen hierarchikus, például a hadsereg. Sőt, van előtte még a barna, ami mondjuk a maffia típusú szervezet. Azután következik a „modern vállalati kultúra”, ez követi a „modern Google”, ahol ugyebár csapatok működnek együtt. Az „activist” is hasonló kultúra… és végül a „teal, a türkiz”, ahol teljesen önszerveződő csapatok vannak. Ott nincs vezető vagy tulajdonos, hanem a tagok maguknak osztják szét, hogy ki mit csinál a szervezetben. A kérdés, amit felvet pedig az, hogy ide el tudunk-e jutni vállalati kultúra tekintetében. Pontosabban, mi kell ahhoz, hogy eljussunk ide?
2023-ban szerinted melyek az IT legnagyobb kihívásai?
A munkaerőpiac komoly kihívást hordoz. Még mindig hatalmasak a betöltendő hiányok. A „talentek” megtartása pedig fontos lenne, de nagy a mozgás ezekben a körökben.
Mi a jó munkatársak megtartásának kulcsa egy nagyvállalatnál?
Egy jó csapat és ahhoz tartozni. Ha van perspektivikus cél, ahová a munkatárs szeretne eljutni, és emellett a fizetése is megfelelő, akkor szerintem minden összeáll. Én két esetben jelenthetem ki, hogy jó csapatot vezetek. Az egyik, ha az emberem azt tudja mondani egy őt megkörnyékező fejvadásznak, hogy „köszönöm, de nem aktuális”. Ha mégis az, akkor pedig nem a felmondási papírjával érkezik hozzám, hanem előbb azt kéri, hogy beszélgessünk.
2023-ban mit jelent a szoftverfejlesztés szerinted?
Korábbi munkahelyemen, egy telekommunikációs nagyvállalatnál 2019 óta nagyon masszív belső fejlesztést építettünk fel. Mobilapplikációt, új honlapot és egy adattárházat is kifejlesztettünk. Egy korábbi felvásárlás révén a “core rendszer” cseréjét és teljes digitális cserét is végrehajtottunk.
Sokan elmentek abba az irányba, hogy belső fejlesztést építenek. Ennek oka, hogy a tech óriások lettek a nagy konkurensek. Hiszen ma már csak egy adatlinkre és internetre van szükséged ahhoz, hogy chatelj. Ezután, ha chaten bonyolítasz minden hívást, üzenetváltást, akkor igazából a mobilszolgáltatásra sincs szükséged.
Melyek a legfontosabb kihívások, amelyekkel a szoftverfejlesztés kiszervezése során szembesülsz?
Kétféleképpen működünk: az egyik, amikor megrendelem, leszállítják, átveszem, és akkor jót veszekszünk, hogy sikerült-e vagy sem elvégezni a feladatot.
Ám a másik oldalon ott van, amit én preferálok: van egy belsős csapat vagy egy fél belsős csapat, amelynek a másik felét kiegészítjük külsősökkel. Viszont ez is egy belül menedzselt “scrum team”, amely skálázható, attól függően, mire van az üzletnek éppen szüksége.
Az automatizáció fenyegetés vagy lehetőség? Hogyan fogja átalakítani az IT világát?
A nagy tech cégektől lehet tanulni, mintaszerű például, ahogy a Facebook működik. Az ő esetükben az üzemeltetés csak azt a keretrendszert jelenti, amely mentén a fejlesztők dolgozni tudnak. Lefutnak megfelelő biztonsági ellenőrzések, kódellenőrzések. Ezt a módszert követve sikerült is egy nagy “DevOps” területet kiépíteni. A cél: hogyan tudod a folyamatokat úgy menedzselni, hogy az üzemeltetés feladata az alkalmazások karbantartása, automatizálása legyen, hogy mindig működjenek. Ez esetben az üzemeltetés egy keretrendszert tart karban, nem pedig magát az alkalmazást.
Milyen következményei lesznek hosszú távon a mesterséges intelligenciának az IT-ban?
Számos következménye lesz. Manapság a Chat GTP, vagy egy hasonló modell képes egy szabadszöveges feladatot lekérdezéssel megoldani. Így az üzlet és az IT közti interakciót is képes csökkenteni, gyorsítani tudja a programozást. Hatalmas segítség is lehet, ahogy nagy biztonsági kitettség is. Veszélyt jelent, hogy kikerülhetnek az adataid. Ahhoz, hogy tudd használni, bizonyos sztenderdeket be kell vezetned.
Hogyan tudja egy nagyvállalat ezt kezelni?
Ha tudod sztenderdizálni a folyamataidat, akkor megoldható. Az IT-t kell felkészítenünk arra, hogy a sztenderdeket magasabb szintre emeljük. Van 10 évünk, hogy beépítsük ezeket a sztenderdeket a vállalat életébe. Ezután majd megjelenik az igazi AI, és hogy akkor mi lesz, az majd meglátjuk.
Ha az IT következő két évét nézzük, akkor milyen sporthoz tudnád hasonlítani a leginkább?
Valamilyen kompetitív versenysport, ugyanakkor csapatjáték, amely folyamatosan megújul.
