Sorozatunkban a hazai informatikai színtér ismert, szakmailag nagyra becsült tagjaival beszélgetünk az IT hazai és nemzetközi helyzetéről, trendjeiről. Most Ozorai Dénes, a K&H CIO-ja válaszol kérdéseinkre.
Nem jó, ha minden az utolsó szögig ki van számítva
5 perc elolvasni
2023.11.21.
Beszélgetés Ozorai Dénessel, a K&H informatikai vezetőjével
Villámkérdés – villámválasz
A beszélgetés során minden interjúalanyunknak ugyanazokat a pattogósan rövid, személyes kérdéseket tesszük fel.
Chat vagy telefon?
Lehetőleg chat, mivel lehetőség nyílik arra, hogy legalább egy kicsit végig gondoljam, amit kommunikálni szeretnék, vagy akár utólag szerkesszem.
Melyik az a három legfontosabb dolog, ami nélkül nem tudsz élni?
Nagyon fontos, hogy hasznosnak érezzem magam, mint ahogy az is, hogy legyen lehetőségem pihenni, önmegvalósítani. A harmadik pedig az, hogy céljaim legyenek. A munkámban és a magánéletemben is. Enélkül csak sodródásnak érezném a világot.
Eddig mindenki más, aki ugyanezeket a villámkérdéseket kapta, tárgyi dolgokra asszociált.
Ez esetben a negyedik egy Lamborghini lett volna!
Ablak vagy folyosó melletti ülés?
Ablak.
New York vagy Bali?
Bali. Imádom a napsütést, a tengerpartot, és sokkal jobban vonz, mint a zsúfoltság. De New York is nagyon érdekel.
Mi a legizgalmasabb dolog, amit életedben valaha csináltál?
Tandemes ejtőernyős ugrás során kiugrottam háromezer méter magasról.
Hogyan határozod meg magad három szóban?
Eléggé céltudatos vagyok. Azt remélem, hogy eléggé emberséges és újító is.
Miből meríted most a legnagyobb inspirációt?
Egyrészt a kollégákból és abból, amit itt együtt csinálunk. Lehetőségek tárháza áll előttünk. Inspirálnak a közelmúlt technológiai vívmányai is, amelyekből minél többet szeretnénk használni.
Követed is ezeket a trendeket?
Mindig is ilyen voltam. Amikor még az emberek nem is nagyon tudták, hogy mi az a Unix, Linux, én már azt használtam Windows helyett. Lenyűgöznek az újdonságok, az új kütyük. Úgy gondolom, hogy “early adopter” vagyok, és ugyanígy nézem a nagyvállalati megoldásokat is, mint például a generative AI-t vagy a felhőt. Mi már sok évvel ezelőtt is próbáltunk foglalkozni velük, amikor még Magyarországon gyakorlatilag tiltólistán voltak.
Könyv vagy podcast?
Könyv. Egyszerűen jobban szeretek olvasni.
Mi a bűnös szenvedélyed?
Világéletemben nagy dohányos voltam. Most elektromos cigit használok.
Hogyan indítod a napodat?
Nagy mennyiségű kávéval és egy kis Candy Crush-sal (mobiljáték – a szerk.). Ezalatt „felbootol” az agyam, és kész vagyok a levelezés átfutására, majd a munkába indulásra.
Ha egy napra cserélnél valakivel életet, ki lenne az?
Valamelyik nagyágyú, például Elon Musk. Kipróbálnám, milyen az, amikor az embernek számos újdonság és korlátlan források állnak rendelkezésére. Van néhány olyan kedvenc kutatási területem, amelyeket egy ilyen cég pénzmennyiségével és infrastruktúrájával hihetetlen módon fel lehetne gyorsítani. Például egy transzatlanti repülőutat szerintem néhány éven belül egy-két órára lehetne redukálni.
A telefonodon és a tárcádon kívül mi a legfontosabb hétköznapi tárgyad?
Fontos a céges laptopom, és ha belegondolok, akkor nagyjából a telefonunkon, meg a tárcánkon zajlik az életünk.
Kedvenc ételed?
Brassói aprópecsenye mindenek felett.
Mi az az egy tehetség, amire mindig vágytál?
Mindig is szerettem volna jól énekelni, de legfeljebb csak büntetni tudok az énekhangommal.
Szereted a meglepetéseket?
Alapvetően igen. Úgy gondolom, amikor változások vannak az ember körül, és azok sokszor meglepetésszerűek, azok mindig hordozzák magukkal a lehetőséget is. Általánosságban nem jó, hogyha minden állandóan az utolsó szögig ki van számítva.
Mi akartál lenni 12 éves korodban?
Repülőgép-pilóta. Amikor kiderült, egészségügyi értelemben nem vagyok alkalmas, akkor légiforgalmi irányító. De sajnos ez sem jött össze. Annak idején csak a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának nappali tagozatán képezték őket. Az akkori élethelyzetem miatt ez az opció nem volt elérhető számomra. Később távoktatásban tanultam informatikát egy másik főiskolán, és megszerettem. Így kötöttem ki emellett.
Szakmai interjú
A világunk alakulását meghatározó megatrendek közül melyik foglalkoztat a legjobban?
Az informatika fejlődése, ha ezt vehetjük trendnek. Persze, ezen belül ott van a digitalizáció, a hatékonyságnövelés, a különböző automatizációs megoldások, ez mind-mind fontos. De a nagy átfogó trend az, ahogy az informatika veszi át a vezető szerepét a különböző cégek esetében és az élet legtöbb aspektusában.
A K&H-nál is kezdi az informatika átvenni az irányítást?
Ha nem is az irányítást veszi át, de egyre inkább meghatározóvá válik az IT. Egyébként, szerintem ez máshol is így van. A K&H anyacége, a KBC Group kitűzte célként, hogy a leginnovatívabb bank legyen. Nagyon komoly a verseny, és a versenytársak is odateszik magukat. Muszáj, mert az ügyfelek is egyre inkább ezt várják el. Az új generáció már leginkább a mobilján él, és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat vár el.
A KBC kit tekint jó példának vagy versenytársnak? A megújító disztribútorokat, mint a Revolut vagy a Wise, avagy a többi nagy globális bankot?
A nagy versenytársakat, mint például a BNP Paribas, figyeli, monitorozza. Viszont az igazi technológiai kihívás a fintech jellegű, kisebb szervezetektől szokott érkezni. Azok, amelyek fintech garázscégeknél nagyobbak, stabilabbak, ugyanakkor sokkal kevésbé kötik őket a szabályok vagy a cég évtizedes öröksége. Ők például a bankoknál nagyobb versenytársak a képzett munkaerő megtartásában, vonzásában.
IT-vezetőként jó olyan pénzintézetnél dolgozni, amely azt tűzi ki a zászlójára, hogy – főleg az IT segítségével – a legmodernebb dolgokat hozza az ügyfeleknek.
Szerinted melyek az IT legnagyobb kihívásai 2023-ban?
Az ügyfél elvárja, hogy az újdonságok az ő modern bankjánál minél hamarabb megjelenjenek. De az igénynövekedést nehéz követni mind erőforrással, mind a rengeteg párhuzamosan futó feladat koordinációjával.
A másik nagy kihívás egy ideje az információbiztonság. Minél több ügyféladat kerül ki a világhálóra vagy akár csak a felhőbe, annál többen akarják ezt megszerezni. Megnőtt a kiberbűnözés az elmúlt időszakban. Ez egy ördögi kör: az ügyfelek pénzét meg kell védeni, erre egyre több erőforrást fordítanak a rendszereink, aminek az eredménye, hogy lassulnak a szolgáltatások. Az IT oldaláról úgy látjuk, hogy ha az egyikre nagyon ráfekszünk, akkor az óriási kihívásokat rejt a másik oldalon.
2023-ban mit jelent a szoftverfejlesztés szerinted?
Nyilvánvalóan megmarad a klasszikus szoftverek fejlesztése is, hiszen van egy csomó hagyományos alkalmazásunk, ezeket is fejlesztenünk kell, de elindultunk a “low code” jellegű alkalmazások vagy fejlesztői keretrendszerek felé.
A másik pedig az automatizáció. Tavaly megcsináltunk egy teljesen automatizált fejlesztésű pipeline-t éles ügyfél alkalmazásban. Bonyolult folyamat volt, a jogi osztállyal is egyeztetni kellett például arról, hogy az automata tesztek kinek a nevében futhatnak, hiszen a fejlesztők nem férhetnek hozzá az éles adatokhoz. Konzultáltunk az MNB-vel is, tehát nagyon sokrétű folyamat volt, de végül összeállt.
Hogyan méritek a kiszervezett szoftverfejlesztési projekteket? Használtok mérőszámokat?
Pár évvel ezelőtt elkezdtem annak utánajárni, hogyan tudnánk megmérni fejlesztési, leszállítási hatékonyságunkat. Kiderült, hogy a Gartner cégnek van egy nagyon jó fejlesztési hatékonyságmérési rendszere. Megmérik a leszállítandót, azt nagyon kicsi egységekre feldarabolják. Majd megmérik azt, hogy az adott szervezet hány munkaórát fordít ilyen minimális funkciók elkészítésére. Egy projektet több száz funkciópontra fel lehet darabolni, és ezek a kisebb funkciók már összehasonlíthatóak. Ezt a mérést most beépítjük – szinte teljesen automatizáltan – a leszállítási folyamatainkba.
Az automatizáció: fenyegetés vagy lehetőség? Hogyan fogja átalakítani az IT világát? 2023-ban ideértjük a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdéseket is.
Biztos, hogy nem fenyegetés, egyre kevésbé boldogulunk nélküle. A K&H nem fogja vissza magát, hanem költ az újdonságokra, a fejlesztésekre, innovációra. Szükség van automatizációra, hiszen valójában az IT világszerte tele van manualitással. Például korábban lefejlesztett valamit a fejlesztő, manuálisan odarakta egy mappába, egy üzemeltető kivette a mappából, elolvasta hozzá a dokumentációt. Telefonált párat, kitette a megfelelő helyre. Ezeket a manualitásokat lassan ki kell szedni.
Az IT-s kollégák között is már felütötte a fejét az – ami nyilván a többi szakma képviselői között is – hogy mennyire veszi el a munkánkat az AI. Ezeket a félelmeket kezelni kell.
Van-e olyan könyv, amely a legnagyobb segítséget adta a munkád során?
The Phoenix Project című könyvet egy tapasztalt, vezető kolléga nyomta a kezembe, amikor 2018-ban dolgozni kezdtem itt. Nagyon sokat segített. Ebben van szó a people menedzsmentről, a projektmódszertanokról, tehát valójában útmutatót is ad, de mindezt olvasmányosan.
Vannak-e olyan döntések, amelyeket etikai alapon hoztok, és megelőzik a gazdasági érdeket?
Egyrészt mi rendkívül szigorú szabályok szerint szolgáltatunk. Az etikusság ott kezdődik, hogy ezeket a szabályokat minden esetben betartjuk. Ahol pedig lehetne mérlegelni, például a beszállítóinkkal való együttműködéseknél, ott fair módon működünk. Ha visszaélnénk a gazdasági erőfölényünkkel, az IT-erőforrás piacon már nem lenne kifizetődő. Ár-érték arányban kell a legtöbbet kihozni a kapcsolatokból.
